Megvannak a továbbjutók!
Kiderült, kik juthatnak tovább az Estöri középdöntőjébe!
Lezárult ez Estöri 2020/21-es évadának első fordulója, amelyben egy elképzelt, reformkori online magazin címlapján mutatták be a diákok a korszak legfontosabb eseményeit. A zsűri tagjai éppúgy találkoztak komolyabb tematikákat (a nők helyzetének változásai, a kolerajárvány, az ipari fejlődés hatásai) feldolgozó írásokkal, mint a könnyedebb témákat (a legyező nyelv használata, a bajuszdivat, a kor nagyjainak kedvenc tételei) bemutató tartalmakkal. A diákok alapos tudásukat sokszor humorral ötvözték, és igényes szöveges megoldásaikat – főként vezércikkeikben – gazdagon illusztrálták. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, a színvonalas munkák feladták számukra a leckét, de végül meghozták döntésüket, melyik az a 28 csapat, amelyik továbbjut a középdöntőbe.
Nagy öröm volt számunkra, hogy a tavalyi, rengeteg nehézséggel járó év ellenére az idei versenyévadra is ugyanannyi csapat jelentkezett, mint korábban, és közülük is több mint 80-an teljesítették az első forduló valamennyi kihívását. Az online kvízen sikeresen túljutók feladata egy, a 19. század első felét bemutató online magazin címlapjának az elkészítése volt. Arra kértük a csapatokat, hogy a reformkor hajnalának női és férfi szerepeit bemutatva olyan tartalommal töltsék meg a digitális lapot, amelyből az olvasók megtudhatják, milyen kihívások és érdekességek jellemezték a kort a család, az otthon, az életmód vagy épp a szabadidő eltöltése kapcsán.
Az elkészült 85 címlap többsége átgondolt koncepcióról és kreativitásról árulkodott, a vezércikkek között komoly kutatómunkát igazoló írásokat olvashattunk, voltak, amelyek már szinte oknyomozói igénnyel mutatták be az adott kérdéskört. A leggyakoribb témák – a női és férfi szerepek mellett – a kolerajárvány, az ipari fejlődés, a magyar nyelvű színház elindulása és a nemzeti kultúra intézményeinek megalapítása/megnyitása voltak. Különösen sok csapat foglalkozott a nők helyzetének megítélésével, a mindennapi kihívásokra és elvárásokra adható, új válaszokat taglaló gondolatokkal, mint például a nőnevelés, a női függetlenedés lehetőségei. Brunszvik Teréz kisded óvójának, valamint a többi híres női karakter (Teleki Blanka, Déryné) történetei mellett azok, a korszak talán kevésbé ismert nőalakjai is megjelentek, akik akkoriban a sikeres férfiak mögött álltak. Még Lord Byron lánya, Ada Lovelace is címlapra került, aki azzal botránkoztatta meg a korabeli közvéleményt, hogy egy olyan tudományos területen ért el sikereket, ami akkoribban a nők számára elképzelhetetlen volt.
„Ha egy lány tanul, az agymunka miatt a vér az agyába áramlik, minek következtében a medencéje meggyengül, és ez káros hatással lesz a termékenységére”. (…) „A nyomorultak attól félnek, hogy néhány év múlva egy tucat hazafiasán gondolkozó nővel több lesz Magyarországon!” – a korabeli újságok idézeteiből is jól látszik, hogy Ada Lovelace nem csak elért eredménye – a mai napig őt tekintjük a világ első programozójának – miatt számított címlapsztárnak, hanem azért is, mert karaktere jól példázza, milyen küzdelmes feladat várt a hölgyekre a korszakban, ha a férfiakkal egyenrangúvá kívántak válni.
Az urak kedvelt témája – a politikai mellett – hazánk ipari fejlődése volt ekkoriban. A vasút térhódításán, a Lánchíd építésén, a gőzhajózáson vagy a Védegyleten kívül a szabadidő és a mindennapi élet kérdéseire fókuszáltak a csapatok. Több címlap foglalkozott a lóverseny és a kaszinó hagyományának meghonosításával, Jedlik Ányos találmányaival, az új luxuscikkekel – például a szivarral –, valamint az olyan fontos kérdések megvitatásával, mint a bajuszdivat alakulása, vagy a női nem meghódításának praktikái. Egy vezércikk még arról is beszámolt, mi történt Széchényi nagycenki kastélyában a „fordított napon”, amikor az urak és a szolgák helyet cseréltek, és a személyes tapasztalás, miként nyitotta fel a főúr szemét a szegényebb sorban élők kívánalmaira.
Az érdekfeszítő témák és színvonalas címlapok feladták a leckét a zsűrinek, szoros küzdelemben végül 28 csapatot engedtek tovább az ítészek a középdöntőbe.
A továbbjutó csapatok és magazin címlapjaik:
Továbbá gratulálunk a kiélezett, szoros versenyben a középdöntőbe most nem jutó budapesti iskolák közül a Lónyay, Károlyi gimis, Németh László, Vörösmarty és Zrínyi gimis csapatoknak és a kőbányai Szent László gimis csapatnak! Vidéki iskolák közül a debreceni Kossuth, Református gimis, győri Révai gimis és Baksa szakgimis, pilisvörösösvári Friedrich. a ráckevei Ady gimis, tatai Református gimis és a salgótarjáni Uzoni gimis csapatoknak! Külhoni iskolák közül a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és az ungvári Dayka Gábor gimi csapatainak!
Munkájuk ITT>> megtekinthető!
A középdöntőben a csapatokra két feladat vár: egy 90 másodperces videó elkészítése, amely az adott korszak történéseire fókuszál, valamint egy kreatív prezentáció összeállítása, amelyben a diákok egy konkrét – szintén az idei tematikához kapcsolódó – szituációt, mozzanatot mutatnak be.
Az online középdöntő időpontja: február 19., 9-16:30 óráig
Online, Youtube csatornánkon lehet csatlakozni.
Az onnan továbbjutó kb. tucatnyi csapat már a döntőre készülhet, amelynek remélhetőleg – a korábbi évekhez hasonlóan – egy valós rendezvényhelyszín ad majd otthont.
Kapcsolat:
E-mail: info@estori.hu
Facebook: Esterházy Magyarország Alapítvány
Instagram: instagram.com/estoriverseny
instagram.com/esterhazy.mo_alapitvany
Youtube: Estöri Verseny