Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
gyor_baksa_10k

Berlini hétköznapok az olimpia idején

A berliniek számára az olimpia nem csak a versenyről szólt, hanem a gazdaság és a vendéglátóipar fellendüléséről is. A város megtelt emberekkel, ezzel egy színesebb képet festve róla. Eközben a náci propaganda és a fajelmélet folyamatosan ágyazódott be a mindennapokba. Berlint ekkor az élénk társadalom és a rezsim terveinek sötét árnya jellemezte.

A legnagyobb győztes: Jesse Owens

Az afroamerikai atléta 4 aranyéremmel remekelt az olimpián, ezzel bemutatva a náci fajelmélet tarthatatlanságát. Azért gondoljuk ezt az eseményt napjainkban is inspirálónak, mivel Owens ezzel rácáfolt arra, amit a németek szerettek volna az olimpiával bemutatni, vagyis, a fajok közötti különbséget, és a "tökéletes" emberi fajt.

A sport diadala a gyűlölet felett

A náci diktátor nem volt hajlandó kezet fogni Jesse Owennel, afroamerikai atlétával, ezzel is kifejezve megvetését. Ezzel szemben a német Lutz Long, a náci rezsim sportolója, példát mutatott sportszerűségből, amikor támogatásával elismerte Owens nagyságát. A valódi győzelem így az emberség diadala lett nem pedig a politikai ideológiáké.

Az olimpia konklúziója

Összességében az 1936-os játékokat a modern olimpiai mozgalom új korszakának tekinthetjük: kezdetét vették a televíziós közvetítések. Rávilágítást nyerhettünk azonban, hogy a politika és a sport összeolvadása mekkora veszélyt jelenthet. Később azt is megtudhattuk, mindezek Németország háborús lépéseinek előzményei voltak.