Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
bpest_karinthy_10b3
,,Jobb ma béke, mint holnap háború.” Egy mondat amiben minden Európai egyetérthetett a Nagy Háború véget érte után. Még ha nem is azonos mértékben, de minden ország szenvedett jelentős ekonómiai és katonai veszteségeket. Európában sötét idők köszöntöttek be, és a legújabb események miatt félő, hogy a közeljövőben hasonló borzalmakat kell átélnünk.
Napjaink közismert témája a fajelmélet, de kevesen tudják, hogy ez a teória egészen Charles Darwin evolúció elméletéhez vezethető vissza és már a 18. századtól kutatott téma. Habár az árja fajelmélet Európában a német náci párt által a legképviseltebb ötlet, ugyanakkor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon Magyarország árja nemzetnek számít-e.
Miután a Weimari Köztársaság aláírta a Versailles-i békeszerződést, a németek hátba szúrva érezték magukat. Erre alapozódott Hitler és az NSDAP kampánya: az ország gazdasági helyreállítását ígérték, követelték a területek és a nemzeti méltóság visszaszerzését. A párt állításai szerint a zsidók pénzügyi és politikai befolyása okozta az ország kárát.
Coulonder francia nagykövet utoljára jelent meg Ribbentrop külügyminiszternél, hogy figyelmeztesse: a birodalom hibát követett el, mikor megtámadták szomszédjainkat. Az ultimátum határideje szeptember 3-án 17 órakor lejárt. Franciaországnak teljesíteni kell a lengyelekkel kötött szerződés feltételeit. Párizsban bejelentették a hadiállapotot.
Míg diákjaink Jókai regényekből írják az olvasónaplóikat, Németországban a Mein Kampfot adják fel kötelező olvasmánynak. Napjainkban nincs még egy ilyen ismert szerző mint Adolf Hitler. E programadómű magyarul először 1935-ben Kolbai Pál fordításával jelent meg. Érdemes átolvasni, hisz ezek a gondolatok már köztünk élnek és egyre csak terjednek.
A Nagy Háborút és a Versailles-i békét követően, Németország jelentős területveszteséget szenvedett, milliónyi lakost elcsatolva a hazájuktól. Az erőforrásokban gazdag területek elvesztése, mint Elzász-Lotaringia, Felső-Szilézia és a Saar-vidék meggyengítette az ország iparát és jelentős inflációt, munkanélküliséget és instabilitást eredményezett.