Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
bpest_trefort_9_1
A Visegrádi Együttműködés Európa egyik legkülönlegesebb szövetsége. A V4-ek impozáns múltra tekinthetnek vissza, hiszen egy 700 évvel ezelőtti királytalálkozó adta a csoport megalakulásának apropóját. Cikkünkből kiderül, hogyan történt a szerződés felfrissítése, valamint, hogy milyen közös sikereket értek el a tagállamok az ezredforduló hajnalán.
14 éve, magyar kezdeményezésre 1991 februárjában szűnt meg a Varsói-szerződés. Ez jelentősen hozzájárult, hogy a kelet-európai országok gyorsított ütemben csatlakozzanak a nyugati katonai és gazdasági szervezetekhez. A V4-ek a NATO-ba és az EU-ba való belépése a katonai védelem mellett garantálta a befektetések biztonságát és a stabil fejlődést.
Az idők során a visegrádi országok számos ellentétbe ütköztek az alapvető kulturális eltéréseik miatt. A nyelvi és történelmi különbségek gyakran kihívásokat okoztak, ám izgalmas lehetőségeket is teremtettek. Az együttműködésnek köszönhetően a terület lakói könnyebben ki tudják ismerni magukat a térségben uralkodó kulturális kavalkádban.
Az eladósodott tervgazdaságok 15 év alatt szigorú piaci reformok árán jutottak el az EU kapujához. A V4 országok kezdetben megszenvedték az átalakulást, de rövid távon képesek voltak bevonzani az olcsó munkaerőt kereső nyugati befektetőket. A tőkebeáramlás hatására a gazdasági alapok megszilárdultak, majd gyökeret vertek a piaci folyamatok.
A szovjetek tűzzel-vassal irtották a vallásosság gondolatát az általuk irányított keleti blokkban. Ám ez a politika, mint ahogyan azt a kép is kiválóan demonstrálja, nem örvendett túl nagy népszerűségnek a nép köreiben: II. János Pál pápát több millió lengyel állampolgár köszöntötte messiásként 1979-es varsói látogatása során.
A V4 országokban posztkommunista mivoltjuk, hasonló természeti adottságaik, és ezáltal gazdasági lehetőségeik miatt gyakran egyeztek meg a belpolitikai erőviszonyok is. 2000 környékén erős volt a néppárti irányvonal, Lengyelországban Jerzy Buzek, Szlovákiában Mikulas Dzurinda, Magyarországon pedig Orbán Viktor volt hivatalban.