Kiadó:
Esterházy
Magyarország
Alapítvány
Szerkesztő:
kolozsvar_unitarius_10_1
Szlovákia az elmúlt 11 év során fejlődött arra a szintre, amelyen napjainkban láthatjuk. A kommunista rendszerből való kitörése és önállósodása után egy hátrányos gazdasági helyzetből kellett talpra álljon, és olyan körülményeket kialakítson, melyek mára lehetővé tehették azt, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Bár nem volt egy egyszerű folyamat.
Csehszlovákia válása számos véleményt váltott ki az emberekből. Egyesek szükséges lépésnek tekintették mindkét nemzet önállósodása érdekében, míg mások az egykor még egyesült nemzetek gondolatát gyászolták. Gondolva csupán a gazdasági tényezőkre, új jogszabályokra, egyben biztosak lehetünk: a felbomlás egy ismeretlent jelentett a polgárok számára.
Csehország és Szlovákia viszonya továbbra is barátságos és békés. Visszatekintve a múltra, a közös gyökerekre, a két nemzet erős kulturális és politikai kapcsolatokat tart fenn. Annak ellenére, hogy a mostani fiatalok már nem tanulják egymás nyelveit, igyekeznek egymás kultúráinak és a kölcsönös tisztelet megőrzésére.
A két nemzet felbomlása jelentősen befolyásolta az ország gazdaságát. Szlovákia hátrányosabb helyzetből indult, mint Csehország, viszont mára sikerült felépítenie egy egyre csak növekvő gazdaságot. Megfelelő gazdaságpolitikák bevezetésével, illetve külföldi befektetők és vonzó turizmus segítségével az ország képes volt javítani helyzetén.
A kelet-európai országokban fellépő 1989-es forradalmakat követően a Szovjetunió kezdte hatalmát veszteni, de még kapálózott azért, hogy kommunista intézményeit működtesse és pórázon tartsa. Azonban az öntudatra ébredő nemzetek, köztük a szlovák is, kezdtek a fejére nőni.
Szlovákia számos lehetőségre tett szert 2004 május elsején, mikor az Európai Unió tagja lett. Úgy gyarapodott a polgárok, mint az árú szabad mozgásával az unión belül. Végre egy újabb közösség tagjává vált, a többi országhoz hasonlóan fejlesztheti politikai rendszerét, igényelheti az EU-s támogatást is.