„Száz vasútat, ezret! Csináljatok, csináljatok!”

„Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!”

1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között az első magyar gőzüzemű vasutat, amely az európai kontinensen az ötödik gőzvasút volt.

Ezen a napon "délutáni 3 órakor rendkívüli mozgás támadt Pest városában. A nép ezernyi csoportjai a pályaudvar [Pesti indóház] felé nyomultak, hol a sorkatonaság és a polgári őrsereg díszes egyenruhában tisztelgett, a főnemesek és királyi hivatalnokok fényes hintóikban, az uracsok sebes kocsikban vágtatva érkeztek, mert négy órára ki volt tűzve az első magyar gőzmozdonyos vasút ünnepélyes felavatása. Megérkezett a fenséges József nádor is főherczegi egész családjával, mire a meghivottak helyet foglaltak hét olly nagyszerű waggonba, mellyekbe könnyen mintegy 350 személy lehetett; azután a virágokkal koszorúzott és zászlókkal diszesített két gőzmozdony »Buda és Pest« egyet nyerítének, vagy is sivítának, és az udvari kocsi hét waggonnal megindult a sokaság bámulatára, melly alig kiabálhatott egy két »éljent« örömében, annyira meg volt a látvány sajátszerű rendkívülisége által lepetve" - olvashatjuk a Budapesti Hírlap 1846. július 23-án megjelent számában.

A két egymás elé fogott gőzmozdony a nyolc vasúti kocsival ötvenkilenc perc alatt tette meg a Pest és Vác közötti 33,6 kilométer távolságot. 

A vasúttársaság hirdetménye szerint: Pestről Vácra reggel nyolc órakor, délután háromkor és este háromnegyed hétkor indult vonat, Vácról Pestre pedig reggel hatkor, fél tizenkettőkor és este fél hatkor. Vasárnap és ünnepnapokon még egy vonatpár járt oda és vissza. 

József nádor Barabás Miklós festménye                      Petőfi Sándor Barabás Miklós rajza

A vasút első két gőzmozdonyát, a "Budát" és a "Pestet" egy belgiumi cég gyára készítette. A 17,2 tonnás gőzgépeket szétszedett állapotban hajón szállították Pestre, ahol a vasút műhelyében összeszerelték. 

Petőfi Sándor: Vasúton (részlet)

Tenger kéj veszen körűl,

Közepében lelkem fürdik...

A madár röpűlt csak eddig,

Most az ember is röpűl!

Nyílsebes gondolatunk,

Későn indulánk utánad,

De sarkantyúzd paripádat,

Mert elérünk, elhagyunk!

Hegy, fa, ház, ember, patak

És ki tudja, még mi minden?

Tűnedez föl szemeimben

S oszlik el, mint köd-alak.

A nap is velünk szalad,

Mint egy őrült, aki véli,

Hogy őt, összevissza tépni,

Űzi egy ördögcsapat;

Futott, futott, s hasztalan!

Elmaradt... fáradva dől le

A nyugati hegytetőre,

Arcán szégyen lángja van.

S még mi egyre röpülünk,

Egy sziporkát sem fáradva;

Ez a gép tán egyenest a

Másvilágba megy velünk! -

(Pest, 1847. december)

 1847-ben megnyitották a Pest-Szolnok közötti vasútvonalat is. A statisztikák szerint 1848-ra az Osztrák Császárságban már 1700 km vasútvonal épült meg, míg Magyarországon csak 240 km.