Klasszicizmus Kismartonban

Orientáló anyagok az ESTÖRI magazin címlapjaihoz- 1

Klasszicizmus Kismartonban

Galántai herceg Esterházy II. Miklós 1765-ben született. Mint művelt főúr megismerkedett kora új művészeti törekvéseivel, a klasszicizmussal. Kismartoni rezidenciája klasszicista stílusban történő átépítéséhez és kibővítéséhez sikerül megnyernie a francia Charles Moreau építészt, aki a forradalmi klasszicizmus egyik legismertebb képviselője volt.

Esterházy Miklós herceg (1765-1833)

Esterházy megbízta a család kismartoni rezidenciájának teljes felújításával. Az építész hosszabb időt töltött hazánkban, nevéhez köthető a tatai középkori várkastély átépítése, valamint a Magyarországon egyedülálló műrom megtervezése. Ugyancsak az Esterházyak számára tervezte a család nagygannai mauzóleumát, amely a község plébániatemploma is egyben, valamint a csákvári kastély klasszicista stílusú átalakítását. 


Charles Moreau, (1758- 1840)

Moreau csak a barokk épület központi részét kívánta meghagyni, a kert és a kastélytér felőli oldalra modern helyiségeket, a keleti és a nyugati oldalhoz pedig egy-egy háromemeletes oszlopcsarnokos épületet tervezett. A keleti épület a színháznak és az operának, a nyugati bővítés pedig az Esterházyak képtárának adott volna helyet. A tervezett hozzáépítésekkel a kastélyfront hossza háromszorosára növekedett volna.

1809-ben azonban a Moreau által elképzelt projekt munkálatait le kellett állítani, mivel a franciák elfoglalták Kismartont. A herceg napóleoni háborúk során keletkezett nagy adósságai, valamint a tömérdek pénzt felemésztő életvitele miatt a kastély további átépítésére nem nyílt lehetőség. A jelenlegi létesítmény ezért csak töredékében tükrözi az eredeti grandiózus terveket.


A látványterven így nézett ki a kastély:


A kismartoni Esterházy-kastély bővítésének terve. Albert Christoph Dies festménye, 1812.

A klasszicizmus az ókori görög formákhoz nyúlt vissza, igyekezett letisztult és természetes lenni. A házakat nemes oszlopcsarnokok és timpanonok díszítették - A cicomák nem csak az épületekről tűntek el, hanem a parkokból is. A barokkot a szabályos formákra nyírt bokrok és fák, a szépen rendezett virágágyások jellemezték - ez volt a franciakert. A klasszicista kastélyokhoz már minél természetesebbnek tűnő, de valójában alaposan megkomponált tájképi kertek tartoztak - ezt az új stílust angolkertnek nevezték. 

És így néz ki a valóságban:

Az Esterházy-kastély hátsó, klasszicista stílusú homlokzata ma. A tervek szerint mindkét oldalon egy-egy szárnnyal bővítették volna az épületet, mely háromszor ilyen széles lett volna. Így érthető a hatalmas oszlopsor és a gigantikus lépcső

A Leopoldina-templom terve a kismartoni Esterházy-kastély kertjében. Albert Christoph Dies festménye. Jól látszik a tervezett angolkert

A Leopoldina-templom jelenlegi formájában a kismartoni kastély kertjében


A Gépház-tó, a vízház, illetve a park vízesésének látványterve a kismartoni Esterházy-kastély kertjében. A jobb oldali kép hátterében a (soha el nem készült) bővített klasszicista kastély látszik. Albert Christoph Dies festménye (1807).


A kis templomnak látszó épület (balra) valójában egy hatalmas gőzgépet rejtett (az épület ma is megvan). Ez működtette a vízeséseket, ez pumpált vizet a kert legmagasabb pontján fekvő medencébe. Ez a vízgépészeti megoldás egyedülálló volt a maga korában. Nem csak Magyarországon, hanem az egész Habsburg-birodalomban nem volt hasonló.